„…százlátó üveg” – tankerületi költészetnapi vetélkedő 4. osztályos tanulók részére

Iskolánként legfeljebb 2 csapat jelentkezését várjuk. A csapatok 3-3 főből álljanak.

Időpontja: 2020. április 06., hétfő 14 óra

Helyszíne: SÁI Beszterce-lakótelepi Tagiskolája, Salgótarján Beszterce tér 4.

Nevezési határidő: 2020. március 30.

Nevezés módja: e-mailben az iskolák nevének, csapataik számának, felkészítőik nevének feltüntetésével

E-mail cím: i.beszterce@gmail.com

Szervezők: Storkné Draveczki Éva, Kulik Zsuzsa

Megtanulandó versek:

Nyulász Péter: Farsang

Van egy vágyam: gomba lenni, nagyra nőni fél nap alatt,
lenne rajtam csipkegallér, és egy jó nagy pöttyös kalap.
Meggondoltam mégse gomba, inkább messze szálló lepke,
fejem búbján két kis csápom, hátamon meg szárnyam lenne.
Pille nem jó, hanem cica!
Elég lesz egy csíkos ruha,
cérna bajusz, hosszú farok,
láthatnák, hogy macska vagyok.
Talán mégis rendőr inkább, tányérsapkás, komoly, délceg,
esetleg egy kalóz vezér, vagy egy fehér lovas herceg.
Van még pár nap eldönteni, mi legyen a tuti jelmez
Az a fő, hogy nemsokára felvonulós jelmezbál lesz:
ágyú dördül, sípszó harsan: fület sértő-bántó fals hang.
Dudafújó, kerepelő, télkergető, zsongó farsang.

Húsvéti locsolóvers – Népköltés

Korán reggel felébredtem,

messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjéből

rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek,

ma van húsvét napja,
tündököljön a két orcád,

mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztől

megnőnek a lányok,
zsebemben is elférnek

a piros tojások.

Rónay György: Mondd, szereted az állatokat?

  • részlet –

Mondd, szereted az állatokat? 
A kutyát, macskát, csacsit, lovat 
s a madarakat: a verebeket, 
rigót, galambot, pintyeket, 
akik a Földön veled élnek, 
s bundájuk, tolluk melegében 
nekik is van szívük, csak éppen nem beszélnek?

Én szeretem az állatokat, 
Elnézem őket, 
ha játszanak, alszanak vagy tűnődnek 
titkaikon és a világon. 
Hidd meg, barátom, 
nekik is vannak titkaik, 
s csak annál nehezebb talán 
számukra ez a sok talány, mert nincsenek rá szavaik.

Weöres Sándor: Füzértánc

Fűzzünk lombot szép füzérbe,
rakjunk rózsát közepébe.
Kész van már a szép füzér,
rózsa díszlik közepén.

Jó pajtások, sorba álljunk,
tarka füzértáncot járjunk,
aki velünk táncot jár,
röppen, mint a kismadár!

Füzért fűzzünk egyet, százat,
így köszöntsük jó anyánkat,
énekszóra táncolunk,
néki zengjen szép dalunk.

Rózsadíszes lombfüzérre
süssön a nap tiszta fénye,
aranysárga napvilág,
homlokunkon boldogság.

Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó

Szánon jött. A hegyeken
fenyők búcsúztatták.
Zsákját tükrös hegyi tón
vízilányok varrták.

Medvék mézet gyűjtöttek
nyár derekán néki.
S egy kosárban áfonyát
küldött az ősz néni.

Pirosszemű mókusok
mogyorója csörren.
S megcsendül a kicsi szán
csengője a csöndben.

Itt van már az udvaron.
Toporog a hóban.
Teli zsákja a tiéd,
dúskálhatsz a jóban.

Venczel Alexandra: Köszöntő

Bort búzát, békességet,
Otthonodba melegséget,
Lányodnak egészséget,
Dolgos napokra könnyedséget,
Otthonodba szeretetet,
Gyengéknek erősséget,
Új utad legyen szerencsés,
Jég hátán is megélj,
Életed könnyű legyen,
Véleményed mindig legyen,
Engem el ne feledj,
Tenéked én ezt kívánom az új évre.

József Attila: Betlehemi királyok

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!

Három király mi vagyunk.

Lángos csillag állt felettünk,

gyalog jöttünk, mert siettünk,

kis juhocska mondta – biztos

itt lakik a Jézus Krisztus.

Menyhárt király a nevem.

Segíts, édes Istenem!

 

Istenfia, jó napot, jó napot!

Nem vagyunk mi vén papok.

Úgy hallottuk, megszülettél,

szegények királya lettél.

Benéztünk hát kicsit hozzád,

Üdvösségünk, égi ország!

Gáspár volnék, afféle

földi király személye.

 

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!

Jöttünk meleg országból.

Főtt kolbászunk mind elfogyott,

fényes csizmánk is megrogyott,

hoztunk aranyat hat marékkal,

tömjént egész vasfazékkal.

Én vagyok a Boldizsár,

aki szerecseny király.

 

Irul-pirul Mária, Mária,

boldogságos kis mama.

Hulló könnye záporán át

alig látja Jézuskáját.

A sok pásztor mind muzsikál.

Meg is kéne szoptatni már.

Kedves három királyok,

jóéjszakát kívánok!

Juhász Gyula: Március idusára

 

Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.
 

Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.
 

De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!

Gát István: Lobogtasd a zászlót!

  • részlet –

Most kezdünk élni mindnyájan, mikor
deríti hajnalát egy messzi kor
s mely elnyomottan régen szendereg,
a vágy valósul és az emberek
kiket nem fűzött eddig egybe semmi:
testvérek s emberek akarnak lenni.